Biztos vagyok benne, hogy mindenkivel előfordult már az, hogy úgy gondolta: ő mindent megtehet, mindenhez van joga, s talán még az is átfutott az agyán, hogy senki ebben le nem korlátozhatja.
Bár igaz, rengeteg dologhoz jogunk van, azért mégsem tehetünk meg akármit, hisz vannak kötelességeink, léteznek szabályok, melyeket igyekeznünk kell betartani.
November 20-a pedig pontosan erről szól. Ezen a napon „ünneplik” a világ minden pontján a gyermekek jogainak világnapját.  Az első ilyen mozgalom 1959-ben került megrendezésre, de már 1954-ben ajánlatként felvetették az ötletet.
Véleményem szerint ez egy tök jó dolog, hisz ezen alkalomkor minden tizennyolc éven aluli fiú és lány a felnőttekkel egyenlőnek érezheti magát. Mégiscsak a Mi jogainkról van szó, ezzel kiemelve minket az „elnyomásból”.
Na, de lássuk csak, milyen jogokkal is rendelkezünk, mit tehetünk meg, és mit nem tehetnek meg velünk.
Az első, és talán az egyik legfontosabb lételem, melyre szüksége van a gimnazista diákoknak, az nem más, mint az alvás. Létezik egy jog, mely kimondja, hogy minden fiatalkorút megillet a pihenés:
„Minden gyermeknek joga van a pihenéshez, a játékhoz és ahhoz, hogy különböző programokban részt vegyen.”
Tovább keresgélve, rátaláltam még egy érdekességre:
„A gyerekeknek joguk van arra, hogy megmondják, szerintük mi történjen, amikor a felnőttek rájuk vonatkozó döntéseket hoznak, és joguk van ahhoz is, hogy véleményüket figyelembe vegyék.”
Úgy hiszem, ezt senkinek nem kell magyaráznom, de elgondolkodtat, hogy akkor néhányunk szülei miért hagynak ki a minket érintő problémák megbeszéléséből? Jogunk van hozzá, hogy döntsünk, egyedül és önállóan, hogy véleményünk ne süket fülekre találjon egy-egy nehéz téma megvitatása közben.
Szóval, ha szüleitek ki akarnának hagyni titeket a következő nyaralási úti cél kiválasztása alól, vessétek be ezt a jogot aduászként! 
„A gyerekeknek joguk van másokkal találkozni, csoportokhoz és szervezetekhez csatlakozni mindaddig, amíg ezzel nem akadályoznak másokat joguk gyakorlásában.” – taglalja a következő mondatot a Gyermekek jogai és kötelességei névre hallgató egyezmény 15. cikke.
Szerintem nem egy ismeretlen jelenség, hogy anyukánk, apukánk nem enged el egy találkozóra, hobbiként űzhető foglalkozásra. Léteznek kivételes alkalmak, amikor ésszerű indokokra alapozva tiltják meg a felsoroltakat, azonban nekünk, fiatalkorúaknak jogunk van ahhoz, melyet ők felülírnak, szülői mivoltukból. De ne aggódjatok, ha emiatt törne ki családi veszekedés, mentőövként dobjátok be, lesz, ami lesz.
Kicsit komolyabb vizekre evezve, megkomolyodva beszéljünk egy kicsit érettebb jogokról is.
„Az elhanyagolt vagy kizsákmányolt gyerekeket különleges gondoskodás illeti meg, hogy visszanyerhessék önbecsülésüket.” –magyarul, mindenkinek, aki lelki sérelmeket hordoz, bármilyen önértékelési problémával küzd, írott formába foglalt joga van a segítséghez.
Végezetül, ezzel csak arra ösztönöznélek Titeket, hogy támogassátok Egymást, álljatok ki Egymásért!
Bátran remélem, hogy ezáltal jobban megismertétek jogaitokat, s hogy néhány labilis helyzetre nyitottam Nektek egy kiskaput, ahová bármikor rejtőzhettek, ha épp a szabadságotok korlátozása merülne fel!